A szó - a nyelv - a tár

1.Miért és hogyan? (Bevezetés)
2.A Nyelvtár egyedülálló újdonságai és használata
2.1.Az új szótári szerkezet és előnyei
2.2.A jelentésközpontok és használatuk
2.3.Az elválasztás
2.4.A rövidítések újfajta alkalmazása és megjelenítése

1. Miért és hogyan? (Bevezetés)

Ez a szótár mindenkihez szól. Mindenkihez, aki nyelvében gondolkodik. Aki tudatában van annak, mit tud. Aki tudatossá tette, mit nem tud. Aki csak biztos akar lenni. Aki csak próbálja. Akinek van fogalma rá, akinek nincs. Akinek van fogalma róla, akinek nincs. Aki használja, aki műveli. Aki írja, mondja. – Magyarul.

Ez a szótár a fiatalokhoz szól. Iskolásokhoz, diákokhoz és a kortalan fiatalokhoz. Az értelmet, érdeklődést, képességeket nem életkor szerint megkülönböztetve. – Értelmez, minősít, jelentésbe helyez – helyesen és másképpen helyesen. Minősítve. Ajánlva és nem ajánlva. Meghagyva a többféleség esélyét, a választás szabadságát. Nem hagyva bizonytalanságot, féltett titkot maga után. Mert mindezt egyszerűen, indokaival teszi.

Ez a szótár rétegesen épül fel. Felszínén azok igényének felel meg, akik az általánosan helyesre, “értelmesre” kíváncsiak. Annak miértjeire. S így halad lejjebb és lejjebb: bemutatja az alak összefüggéseit, viselkedését, olykor rövid eredetét. Megmutatja – miértjeivel, “szembesítésképpen” – a különböző lehetséges: újabb vagy avulóban lévő változatokat, kifejezés- és írásmódokat. Mélyebb rétegében pedig – a művelt nagyközönség érdeklődésére számítva – a nyelvi és jelentéstani jelenségek, folyamatok gyökereiig, a nyelvműködés mélyére hatol.

Ez a szótár kommunikatív, modern. Szerkezete a magyar és általános nyelvi modellt követi. A számítógépes feldolgozás egységessé, pontossá, átjárhatóvá teszi. Szövegösszefüggésben vizsgálódó szerkesztési módszere és szótári eszközei (magyarázat, minősítés, példamondat, utalás) használati értékkel, jelentéssel töltik fel és ölelik körbe az egyedül árválkodó, száraz, arctalan alakokat. A címszó, hívószó pedig a használó nézőpontja felől közelít.

 

2. A Nyelvtár egyedülálló újdonságai és használata

A Kis Magyar Nyelvtár három szótár, az angol–magyar, a magyar–angol, és az ún. jelentésközpont szótári adatbázis szerves összekapcsolásából jött létre. Bár a szótárak egymástól elkülönülnek (ezáltal önmagukban is használhatóak), értelmileg és elektronikusan mégis kapcsolatban, élő összeköttetésben állnak egymással. Ez annyit jelent, hogy a nyelvtár, bár természetesen hagyományos értelemben vett szótárként is használható, azzal a világon eddig egyedülálló újdonsággal és előnnyel jár, hogy a használó, miközben a szótárban, szótári részben az egyik vagy másik nyelv felől keres, bejuthat a kétnyelvű szótár “motorjába”, a titokszobába: a jelentésközpontba . Ezt a szótárhasználó a címszó (hívószó) alatt felsorolt (és elektronikusan érzékennyé tett), élő, működő jelentések valamelyikére kattintva teheti meg. A jelentésközpont együtt és egyszerre tárolja mindkét nyelvnek az abban a jelentésben meglevő szó- és kifejezéskészletét. Ez többféle előnnyel is jár.

 

2.1. Az új szótári szerkezet és előnyei

A használó először is a jelentésközpontba egyszerűen, egy kattintással jutva megbizonyosodhat arról (s mintegy visszaellenőrizheti), hogy előzőleg valóban azt a jelentést találta-e meg a kétnyelvű szótárban, amelyet keresett. Ebben segíti a szótári részhez képesti további magyarázat, gazdagabb példaanyag és szókészlet is – mindkét nyelven, egyszerre. A jelentésközpont további előnye, hogy azon belül, akár az azonos nyelven, akár a másik nyelven egy másik szóra kattintva a használó továbbugorhat annak a szónak a teljes szócikkéhez. Ez a művelet azokra az ugyancsak érzékennyé tett szavakra érvényes, amelyek a szótári részben címszóként is fellelhetőek. A használó így egy kattintással eljuthat az újonnan keresett szó szócikkéhez és egyéb jelentéseihez is, ami megmutatja, tükrözteti a szó viselkedését más beszédhelyzetekben, más értelemben is. Ezáltal – a hagyományos szótárakhoz képest – egyértelműbben beazonosítható, mennyire lenne félreérthető vagy éppen világos annak a szónak a használata a kívánt jelentésben és értelemben: azaz a nyelvtár felépítése, szerkezete a használót egyrészt a valós jelentés felismerésében, másrészt a pontosabb, szabatosabb megfogalmazásban is segíti.

 

2.2. A jelentésközpontok és használatuk

A jelentésközpont egyben a két szótár “lelke” is. A szívhez vagy méginkább a pályaudvarhoz hasonlatosan összekapcsoló, elosztó és továbbító szerepet is betölt. A használónak nem kell ezentúl az azonos vagy másik nyelven keresett, értelmezésben talált szót újra, külön beírnia a keresőablakba. Elegendő bejutnia a jelentésközpontba ahhoz, hogy ezt egy kattintással elvégezhesse, és biztos lehessen abban is, hogy az azonos szót, illetve jelentést a szótárpár másik irányában is megtalálja. Ez – az újszerű fejlesztés és feldolgozás eredményeképpen – azt jelenti, hogy a két szótár között szerves értelmi kapcsolat van, azok önmagukban és egymásba is átjárhatóak.

Ezt jelképezi a szótár keresőablaka körül található három gomb elhelyezkedése is: a jelentésközpont a nyelv, a nyelvek fölött állva azokat körbeöleli, összeköti. Teszi ezt az egyes szavakkal is, melyek – első lépésben mindig felfelé, jelentésükre mutatva, majd jelentéssel, tartalommal, erővel feltöltődve – a jelentésközponton áthaladva, “jelentés”-fürdőt véve tudnak csak részt venni a beszédben, a kommunikációban. A jelentésközpont tehát a nyelvek közötti kommunikációs híd szerepét tölti be, hidat képezve egyúttal a jelentés és nyelvi megjelenései: a szavak, szószerkezetek, kifejezések között is. (A feldolgozás jelenlegi szakaszában a szótári rész azonban még további fejlesztést igényel. Amennyiben a keresett szó címszóban esetleg nem található meg, a szótár a használót közvetlenül az ahhoz kapcsolt jelentésközpontba viszi.)

A jelentésközpont gombjára kattintva a használó az általa keresett szónak a szó által kijelölhető összes jelentését megkapja egyszerre, ami mennyiségében többnyire meghaladja a szótári szócikkbe szerkesztett jelentések számát. Az összes, a szóhoz kapcsolt jelentésközpont pedig a szó jelentéskörét még gazdagabban és árnyaltabban mutatja meg, ami a használót további információhoz juttatja. – A könnyebb eligazodás végett célszerűbb azonban elsőként a magyar (magyar címszók közt keres) vagy az angol (angol címszók közt keres) gombra kattintani, mely szócikkekben a használó a keresett szót fő jelentéseinek áttekinthetőbb, szerkesztett állapotában találja.

A jelentésközpontnak a feldolgozás jelenlegi szakaszában két típusa különíthető el. Az első az, ami zömében rokonértelmű szavakat (szinonimákat) és kifejezéseket gyűjt egybe. A jelentésközpont azonban nem egyszerű tezaurusz vagy szinonimatár (bár azokkal rokonságban áll), mert a benne megtalálható szavakat a nyelvhasználati és mélyebb értelmi különbségeket is jelezve, tehát mélyebben elemezve mutatja meg, adja közre – két külön nyelven, egyszerre. Azaz nem a “szórokonságot”, hanem a jelentést jelöli ki, a jelentés magjára mutat. Mindezt az újszerű jelölési rendszer elemeinek használata mellett (l. rövidítésjegyzék) a szóalakokhoz fűzött külön magyarázatok és példák egészítik ki. Összefoglalva ez egyben azt is jelenti, hogy a jelentésközpont egynyelvű szótárként is haszonnal forgatható. – A jelentésközpont “magába fogad” továbbá olyan alakokat is, amelyek csak a beszélt nyelvben használatosak, illetve jelentős stílus- vagy akár szófajbeli eltérést mutatnak. Ez azért lehetséges, mert a látszólag eltérő stílushatású vagy grammatikai viselkedésű alakok csak a felszínen, a megfogalmazás szintjén különböznek egymástól, viszont bizonyos beszédhelyzetekben, a jelentés lényegét, magját tekintve azonos jelentés, azonos üzenet köré csoportosulnak.

A jelentésközpontok másik nagy csoportja az, amelyben a használó azonos fogalomkörön belül együtt találja meg a fajta-egyed, rész-egész (pl. jármű – autó; fenyőfa – fa) stb. kapcsolaton nyugvó alakokat. Ezeket ún. összefoglaló jelentésközpontoknak hívjuk. (Hasonló folyamat játszódik le az emberi agyban is, amikor a beszédfolyamat során a szűkebb jelentést – nyilvánvalósága, odaérthetősége miatt – tágabb értelmű szóval is elegendő jelezni. Összetett szavakon szemléltetve, az “összetétel” ennek következtében a tágabb értelmű – első vagy utolsó – szavára zsugorodik: ágy < kiságy; fekete < feketekávé; kávé < feketekávé; stb., illetve abban a fordított esetben, mikor a nagyobb, szélesebb fogalmi körű változat eszünkbe jut, de nem találjuk a valóban keresett, pontosabb értelmű változatot, pl. “ágy, ágy, de azt az egyet hogyan is mondjuk, milyen is?”) Az alakok közt ilyenkor meglévő használatbeli különbséget jelentésbeli pontosítás, megszorítás jelzi.

Mivel az összefoglaló és a szinonimikus jelentésközpont a szótári jelentések egyedüli forrása, ezért az abból kiindulva megszerkesztett szótári szócikk jelentésalapú , maga a szótári jelentésrovat pedig a jelentésközpontnak az adott szóra leginkább jellemző, leszűkített változata. Az újfajta szerkesztési módszer azzal a nyilvánvaló haszonnal is jár, hogy a használó elé kerülő anyag finomabb felbontású és árnyaltabb , mint a hagyományos szótári szócikkek általánosságban.

 

2.3. Az elválasztás

A Kis Magyar Nyelvtár további praktikus újdonságokkal is szolgál. Az angol szótárírási hagyományhoz, az angol egynyelvű szótárakhoz hasonlatosan angol–magyar szótár az angol címszók elválasztását is közli. Újdonság viszont, hogy a magyar szótári hagyományban, Magyarországon és a világon elsőként, a magyar–angol szótár egy kattintásra megjeleníti a címszóban szereplő teljes magyar szókészlet elválasztását is .

A magyar szavak elválasztása értelemtükröző. Azaz sok esetben több bonyolult szabályszerűségnek is meg kell felelnie egyszerre - az írásmóddal, az elválasztás helyével is jelölt kommunikációs üzenet értelmének megfelelően. Ennek teljes bemutatására a Kis Magyar Nyelvtár a fejlesztés jelenlegi szakaszában nem vállalkozhat. A címszók mint önmagukban tartalmatlan hívószók elválasztása a különböző tőváltozatokat, lehetséges ragozási sorokat figyelmen kívül hagyja, mert azok az elválasztás helyének elmozdulásával, ideiglenes megváltozásával járhatnak. A Kis Magyar Nyelvtár tehát jelenleg csak a hívószó alatt felsorolt jelentéseknek legtöbbször megfelelő, jellegzetesebb és gyakoribb, ajánlott változatot mutatja.

 

2.4. A rövidítések újfajta alkalmazása és megjelenítése

A Kis Magyar Nyelvtár azzal az egyedülálló újdonsággal is segíti továbbá a modern, elektronikus, s egyúttal egyszerűbb szótárhasználatot, hogy a benne elhelyezett rövidítések (fn; mn; ik; BIZ; SEM; ELőZ; GEN; PHIS; faj; meta; stb.) feloldása nemcsak a külön rövidítésjegyzékben található meg, hanem a használat helyén , közvetlenül is. Az egérrel a rövidítés fölé állva annak feloldása azonnal, minden felesleges lapozgatás vagy keresés nélkül egy buborékban megjelenik . (A Rövidítésjegyzékben bővebb magyarázatot és teljes listát talál az érdeklődő olvasó.)

A három szótári adatbázist szervesen összekapcsoló és működtető egyetlen szótár, a Kis Magyar Nyelvtár élő, mozgékony, többirányú, kommunikatív nyelvi hálózat -ot alkot. A hálózat pedig lehetővé teszi a valódi, modern elektronikus szótárhasználatot – a hálózatban “közlekedés” és ugrások nyújtotta előnyökkel és többlettel, többcélú keresési és listázási lehetőségekkel: a minőségi mássággal.

A Nyelvtár elméleti-kutatási hátteréről és szerkesztési módszeréről, az osztályozás új elemeiről, a szócikkekről, minősítésekről l. bővebben...



© 2000-2006 LangBridge Nyelvinformatika